Mágusköztársaság

2. Fejezet:

Az északi

John Marble üres tekintettel bandukolt végig a fogadó pultjától a legtávolabbi sarokban állt asztalhoz, amit magukévá tettek, mikor beléptek egy órával ezelőtt. Nehéznek érezte lábait, pedig a magas havat már felváltotta a latyak áztatta, néhol nyikorgó bükk padló, és mégis. Olyannyira nehezedett reá a közelmúlt vesztesége, hogy fárasztónak érezte sóhajtani is. Tompán hallotta maga körül a benti lármát és egészen a széke kihúzásakor vette csak észre, hogy sebesült keze ökölbe szorítva remegett.

Miután poharát lehelyezte a fába karcolt ábrára, lehuppant Korythtal szemben. A szürke elf mindaddig a magával szembefordított, levetett sisakját vizsgálgatva merengett, ...